A facebook és a blog kissé csendes mostanában, de kérlek ez ne tévesszen meg...
Itt vagyunk és dolgozunk folyamatosan, fotózunk bőszen, csak épp erre nem jut már idő...
Most azt érzem kicsit sok. Annyi minden történik folyamatosan, egyik hétvége követi a másikat... Nincs ezzel semmi baj persze, de hazudnék ha azt mondanám, hogy nem vagyok elképesztően fáradt.
Furcsa, de minden egyes esemény után olyan szomorú kis ürességet érzek. A csütörtöktől kezdődő 4. nap végén olyan üresnek érzem magam...
Szépségrobbanás.... és már vége is.
Csütörtökön este még roskadozik a studio a virágoktól - mire befejezzük, csak a rengeteg üres váza, koszos kannák és szemétkupacok várnak... Fogalmad nincs, mekkora káosszal jár egy esküvőt elkészíteni.
A múltkor próbáltam valakinek elmagyarázni, hogy miért vagyok olyan fáradt, mit érzek és nem találtam rá jobb hasonlatot, hogy megértse... Az esküvő szezon olyan, mintha több könyvet olvasnék egyszerre. Elkezdek egy történetet, megismerem a szereplőket. Körvonalazódik a cselekmény hétről hétre hónapról hónapra változnak a szálak, mire megvan a végső elképzelés.
És minnél jobban benne vagyunk a szezonban annál több történet részesei vagyunk párhuzamosan. Persze mindig a befejezés a legintenzívebb, az a pár nap, mire a végén egy egésszé összeáll minden. Így hónapokon keresztül minden szombaton este egy egy történet fejeződik be...
Érthető ez így egyáltalán?
A képeket, amiket látsz úgy három - négy hete készítettem. Néha jó a konvenciókra fittyet hányni...
Virágkoszorú a hajban. Kockás ing, a kitűzőt rozmaring ágacska díszíti.
Szeretem ezt a kirobbanó nyári palettát. Rózsák, pünkösdi rózsák, szellőrózsák, ördögszem. A csodás kék virág, pedig a klematisz...
Merész csokor - pimasz színorgia.
Ünnepelhetsz a szabad ég alatt, akár a tábortűz körül, igazi fesztivál - nomád hangulatban.
Az asztalokat a teásdobozokba elrendezett virágok díszítik. Az elrendezésekbe a virágokon kívül aromás fűszernövények is kerültek. Némi bazsalikom, oregánó, rozmaring, kakukkfű ágacska. Fekete szeder, áfonya.
A képek fikciók, csupán a koszorú és a csokor egy valós esküvő részei, a többi részlet inspiráció. Kis játék egy lazább péntek délután.
A modell a gyönyörű húgom. Muszáj volt megörökítenem a csokorral! A teás dobozok gyűjteményem darabjai - évek óta várom a megfelelő alkalmat. Nem szeretem a piros színt - kivétel ezt. Nem is tudom, olyan fakó - cseresznyepiros. Kékkel igazán pazarul mutat.
Az éveken át tartó lágy pasztell - romantikus egyeduralma után, rám elképesztően frissítően hatnak ezek a természetes, kissé nyers, rusztikus hangulatok.