Oda vagyok a kék virágokért. Szarkalábnak van az egyik legcsodásabb kékje, amit valaha láttam és persze a hortenzia különböző, telt árnyalatai. Órákig tudnék gyönyörködni a színátmenetes szirmokban, különböző textúrákban. Mikor egy egy alkalomra meghozzuk a virágokat, képes vagyok százszor elismételni, hogy ááá annyira gyönyörű  és ha csak egy köteg virág nem stimmel a sokból, akkor rögtön kétségek gyötörnek... (néha felriadok miatta az éjszaka közepén. )

Ha szuperhős lennék ez lenne a különleges képességem. A színárnyalatok megkülönböztetése. Most mosolyogsz persze, de ez nagyon veszélyes! Ugyanis simán az őrületbe lehet vele kergetni a veled - körülötted élőket. Mert nem bírom felfogni, hogy ahol én látom az árnyalatot, ott a másik "csak " kéket lát. Képes vagyok veszekedni otthon, a virágnagykereskedésben, az étteremben egy szalvétán akár. Tudom, szörnyeteggé válok ilyenkor. Nem bírok nyugodt maradni, kompromisszumot kötni. Csak zsörtölődöm, hogy nem igaz, hogy nemlátod? HÁT NEM LÁTOD ?!

De kérlek kérlek bocsássatok meg! Tényleg nem tehetek róla.

Nagyon szerettem ezt a kedves nyár eleji esküvőt. Egy igazán különleges fiatal párnak készült. Boriékkal az esküvő előtt csak egyszer találkoztunk személyesen, de addigra a levelezéseinkből már körvonalazódott egy elképzelés. Könnyű úgy dolgozni, hogy két mondat után tudod - érzed, hogy egy hullámhosszon vagyunk. Mikor végre találkoztunk, mintha már rég ismertük volna egymást. Külön öröm, hogy a másik szabad kezet ad és megbízik az érzéseidben, ötleteidben. Bármennyire meghökkentőek is elsőre.

Kis asszociációs játék, vagy egy vintage esküvő összetevői: púderlila, kacsatojás, szürkéskék árnyalatok, klasszikus  kerti virágok, meghökkentő szezonális növényi részek, vidéki  - angol kert, Jane Austen regények - és ennyi épp elég a boldogsághoz.

A menyasszonyi csokrot púderlila rózsából, hófehér és krém lisianthusból, fehér hortenziából, kék szarkalábból kötöttem. Feketeszederrel, cickafarkkal,ólomvirággal, egyéb kedves réti "giz - gazzal". A csodás kis halványkék virág a csokor fölött lebegve a scabiosa (ördögszem)  Eszméletlenül gyönyörű, mindig a pillangók jutnak eszembe, olyan kis filigrán, könnyed, légies. Ennek a csokornak Ő a titkos összetevője.

Az asztalokra a terítékek közé régi könyveket tettünk kopott cserepekben, kis virágelrendezésekkel. Minden cserép mellé a dunsztosüveg gyűjteményem egy egy darabja került virágokkal megtöltve.

A csodás régi könyvekért köszönet a nagymamámnak. Elég vicces dolog mikor rájössz, hogy nem író vagy téma szerint válogatod a könyveket a polcról, hanem már megint a francos színeket nézed.

És egy jó tanács, soha ne pakold a könyveket túl nagy dobozba, ha tudod hogy legalább nyolcszor fogod megemelni! A végén, amikor hajnali 4 körül bontottuk a helyszínt, majd elsírtam magam a könyvkupacok és törékeny dunsztosüvegek láttán.

Dehát... apró kis részletek - én ezekkel, így vagyok elégedett.